🔎 RÖVIDEN
A 2020-as magyar lélegeztetőgép-beszerzést ma könnyű úgy nézni, hogy már ismerjük a járvány későbbi lefutását. A tisztességes megítéléshez azonban külön kell választani: mit lehetett tudni 2020 márciusában, milyen gépeket és milyen áron vettek, mennyit használtak belőlük, és mit tudunk ma a raktárban maradt készülékekről.
‼️ Indokolt volt-e 2020 tavaszán gyorsan sok lélegeztetőgépet beszerezni?
✅ PRO
Igen, az óvatosságnak erős szakmai alapja volt. 2020 márciusában világszerte hirtelen hiány alakult ki létfontosságú egészségügyi eszközökből, miközben senki nem tudta biztosan, mekkora lesz a súlyos betegek száma. A Magyar Orvosi Kamara 2020. március 15-én arra figyelmeztetett, hogy a még nem azonosított fertőzöttek száma két héten belül akár 50–60 ezerre nőhet. Fontos: nem halottakról, hanem fertőzöttekről beszéltek.
Ez azt mutatja, hogy a döntéshozóknak nem a később ténylegesen kialakult helyzetből, hanem egy lényegesen rosszabb forgatókönyvből is ki kellett indulniuk. A WHO ugyanebben az időszakban globális ellátási problémákra és a lélegeztetőgépekhez való hozzáférés nehézségeire figyelmeztetett.
❌ KONTRA
A rendkívüli járványhelyzet önmagában nem igazolja automatikusan bármilyen mennyiség, minőség vagy ár elfogadását. A Külügyminisztérium jelenlegi közlése szerint összességében mintegy 17 ezer készüléket szereztek be, nagyjából 300 milliárd forint értékben, és a gépek jelentős része végül nem került kórházi használatba.
2026 júniusában a sajtó a Külügyminisztérium adatai alapján arról számolt be, hogy legalább 12 ezer készülék még mindig raktárban volt, és tárolásuk addig több mint 2,3 milliárd forintba került. Ez arra utal, hogy utólag a ténylegesen szükségesnél lényegesen nagyobb tartalék maradt fenn.
‼️ Mind a 17 ezer gép használhatatlan „horkolásgátló” volt?
✅ PRO – ami a kritikát alátámasztja
A 2026-ban nyilvánosságra hozott korabeli szakértői értékelés szerint 16 583 vizsgált készülékből 7874 „B” vagy „C” kategóriába került: ezek csak kompromisszumokkal voltak használhatók, illetve használatuk nem volt javasolt. Ez súlyos minőségi arány, és indokolttá teszi a beszerzés alapos vizsgálatát.
❌ KONTRA – ami cáfolja a leegyszerűsítést
Nem korrekt az összes beszerzett készüléket használhatatlannak nevezni. Takács Péter 2024-ben az Országgyűlés Népjóléti Bizottságában azt mondta, hogy különböző tudású gépekről van szó, és az intenzív osztályos követelményeknek megfelelő készülékek jelentős része kórházakhoz került.
A szakértői értékelésben 8413 készülék kapott kórházi felhasználásra alkalmas „A” minősítést. A „horkolásgátló” megnevezés is félrevezető: a non-invazív pozitív nyomású légzéstámogatás – például a CPAP – valódi, elfogadott orvosi kezelés lehet alvási apnoéban. Ettől azonban még nem következik, hogy a magyar raktárakban lévő konkrét készülékek alkalmasak erre.
‼️ Át lehetne alakítani a kisebb tudású gépeket alvási apnoé kezelésére?
✅ PRO
Van szakmai alapja annak, hogy ezt egyáltalán megvizsgálják. Takács Péter 2024 áprilisában azt mondta, hogy a kisebb tudású, non-invazív légzéstámogató készülékek további felhasználását a Bay Zoltán Kutatóintézet bevonásával vizsgálják, többek között alvási apnoés betegek támogatására.
❌ KONTRA
Azt jelenleg nem lehet bizonyított tényként kijelenteni, hogy a raktározott gépek ténylegesen alkalmasak erre. A Bay Zoltán Kutatóközpont később azt közölte, hogy magára az átalakításra nem kapott megbízást. Ez azonban nem bizonyítja, hogy előzetes műszaki vizsgálat vagy szakmai egyeztetés egyáltalán nem történt.
A Belügyminisztérium 2025 augusztusában azt közölte, hogy a lélegeztetőgépek átalakíthatóságának vizsgálata továbbra is folyamatban van. Nyilvánosan elérhető, lezárt, géptípusonkénti műszaki jelentést viszont nem találtunk, amely egyértelműen megmondaná, mely készülékek használhatók eredeti céljukra, melyek alkalmasak non-invazív légzéstámogatásra, melyek alakíthatók át biztonságosan, és ennek mekkora lenne a költsége.
Ezért két túlzó mondatot egyaránt kerülni kell: „horkolásgátlókat vettünk” és „majd mindet alvási apnoéra használjuk”. Jelenleg egyik állítás sincs kellően bizonyítva.
‼️ Mit tudunk arról, hol vannak most a gépek?
❓ MI NEM BIZTOS
A legfrissebb, számszerűen ellenőrizhető nyilvános adat, amelyet találtunk, 2026 júniusából származik: legalább 12 ezer készülék még raktárban volt. 2026. szeptember 12-i állapotra nyilvános, tételes leltárt nem találtunk.
Ezért nem állítható biztosan, hogy „ma is pontosan 12 ezer gép porosodik”. A júniusi adat viszont azt bizonyítja, hogy hat évvel a beszerzések után még mindig jelentős állomány volt raktáron.
‼️ Túl drágán vásárolt az állam?
✅ PRO
A jelenlegi külügyi átvilágítás több szerződésnél jelentős különbséget talált a közvetítők beszerzési ára és a magyar állam által fizetett összeg között. A minisztérium szerint a feltárt adatok felvetik különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúját, ezért feljelentést tett.
❌ KONTRA
A beszerzési ár és az államnak számlázott ár közötti különbség nem automatikusan lopás vagy teljes egészében indokolatlan túlárazás. Lehetnek szállítási, finanszírozási, biztosítási, vám-, árfolyam- és egyéb költségek, valamint kereskedelmi árrés is.
Takács Péter arra hivatkozott, hogy 2020 tavaszán teljesen felborult a világpiac: a korábban körülbelül 10 ezer eurós gépekért a válság idején 40–60 ezer eurót is kértek. Ennek van valós történelmi háttere: a WHO dokumentumai is súlyos globális hiányról és a létfontosságú egészségügyi eszközökért folyó versenyről számoltak be.
Ez azonban önmagában nem válaszolja meg, hogy a konkrét magyar közvetítői felárak indokolhatók voltak-e. Ezt szerződésenként kell vizsgálni.
‼️ Bizonyított már, hogy bűncselekmény történt?
❓ MÉG NEM BIZONYÍTOTT
A Külügyminisztérium feljelentést tett, mert a feltárt adatok alapján bűncselekmény gyanúját látja. Ez több egy politikai vádként megfogalmazott állításnál, de továbbra is gyanú – nem jogerős ítélet.
Ezért nem helyes azt mondani, hogy „300 milliárd forintot elloptak”. A körülbelül 300 milliárd forint a teljes beszerzések nagyságrendje. A pénzért ténylegesen eszközök érkeztek, amelyek között bizonyíthatóan volt használható és kórházban használt készülék is. Az esetleges vagyoni kár nagysága ettől külön kérdés.
⚖️ ÖSSZEGZÉS
Bizonyított, hogy 2020 tavaszán valós és rendkívüli járványügyi bizonytalanság, nemzetközi eszközhiány és súlyos szakmai aggodalom állt fenn. Az, hogy Magyarország jelentős lélegeztetőgép-tartalékot akart létrehozni, önmagában nem tekinthető irracionális döntésnek.
A Magyar Orvosi Kamara 2020. március 15-én arra figyelmeztetett, hogy a még nem azonosított fertőzöttek száma két héten belül akár 50–60 ezerre nőhet. Az akkori nemzetközi tapasztalatok szerint a gyors esetszám-emelkedést a súlyos megbetegedések és a halálozások gyors növekedése is követhette. Nem lehetett előre tudni, közülük hányan szorulnak majd gépi lélegeztetésre vagy hányan halhatnak meg. Ha a rosszabb forgatókönyv valósul meg, és nincs elegendő lélegeztetőgép, az Orbán-kormányt joggal érhette volna súlyos mulasztási kritika. Ez az elővigyázatosságot és a gyors tartalékképzést indokolja, de önmagában nem igazolja automatikusan a megvásárolt mennyiséget, az egyes gépek minőségét vagy az árakat.
Az viszont szintén bizonyított, hogy a beszerzett mennyiség jelentős része nem került használatba, több ezer készülékkel komoly minőségi problémák voltak, és 2026 júniusában még legalább 12 ezer gépet tároltak. A beszerzés körülményei miatt a jelenlegi Külügyminisztérium feljelentést tett.
Ami még nem bizonyított: pontosan mekkora volt az indokolatlan túlárazás és az államot ért kár; történt-e bűncselekmény és ki felel érte; valamint az sem, hogy a raktározott kisebb tudású készülékekből hány használható még ma más orvosi célra.
Ezért két leegyszerűsítés egyformán kerülendő: „minden rendben volt, csak a járvány miatt volt drága” és „300 milliárdért használhatatlan horkolásgátlókat vásároltak”. A jelenlegi bizonyítékok alapján egyik állítás sem írja le pontosan a valóságot.
Források
- Index – korabeli tudósítás, amely szó szerint idézi a MOK becslését
- Infovilág – a MOK 2020. március 15-i állásfoglalásának megőrzött szövege
- WHO – a COVID-19 és az egészségügyi eszközök globális ellátási problémái
- Országgyűlés – Népjóléti Bizottság, 2024. április 16.
- Külügyminisztérium – feljelentés a 2020-as beszerzések miatt
- NICE – CPAP és non-invazív légzéstámogatás alvási apnoéban
- MedicalOnline – Takács Péter álláspontja a beszerzésekről
- RTL – 2026. júniusi raktározási adatok
- Telex – a készülékek korabeli szakértői minősítése
- 24.hu – a beszerzési árkülönbségekről szóló 2026. szeptemberi cikk