Nem csak az írástudóké…
A közbeszéd eldurvulását könnyű másokra fogni: politikusokra, újságírókra, közszereplőkre vagy éppen „a másik oldalra”. Pedig mindannyiunknak van benne felelősségünk – és lehetőségünk is arra, hogy változtassunk rajta.
Ennek talán a legegyszerűbb kezdete, ha elhagyjuk a jelzőket. Nem „idióta”, „hazaáruló”, „birkák” vagy „férgek” vitatkoznak egymással, hanem emberek, akik valamiben nem értenek egyet. Sőt a „csürhében”, az „agyhalottak között” ott lehet valamelyik szeretett családtagod, aki éppen a másik csoportosuláshoz tartozik…
Egy állítást lehet cáfolni, egy véleménnyel lehet vitatkozni, egy tévedést ki lehet javítani – a másik ember megalázása nélkül.
Ugyanez igaz arra a felületre is, amelyért mi felelünk. Nem kell eltűrnünk a trágárságot és a mocskolódást csak azért, mert „ilyen az internet”. A saját oldalunkon mi dönthetjük el, milyen hangnemnek adunk teret.
A Facebookon például beállítható egy egyéni tiltólista: megadhatjuk azokat a trágár, sértő vagy mocskolódó szavakat és kifejezéseket, amelyeket nem szeretnénk viszontlátni a hozzászólásokban. Ezt az oldal Beállítások / Követők és nyilvános tartalmak környékén, a nem kívánt szavak hozzászólásokból való elrejtésére szolgáló beállításnál lehet kezelni. A Facebook felülete időnként változik, ezért a menüpont neve eltérhet.
Ez nem a vélemények elhallgattatásáról szól. A kritika maradhat. Az ellenvélemény maradhat. A vita maradhat. A személyeskedésnek és a mocskolódásnak viszont nem muszáj maradnia.
Ha sokan csak a saját kis felületükön megteszik ezt – nem sértegetnek, nem válaszolnak sértéssel a sértésre, és nem biztosítanak színpadot a gyalázkodásnak –, attól még nem változik meg egyik napról a másikra a közbeszéd.
De valahol el kell kezdeni.
És az a valahol lehet a saját mondatunk, a saját kommentünk, a saját oldalunk.